5. SZÜLŐ-GYERMEK KAPCSOLAT A SZEMÉLYISÉGTÍPUSOK ALAPJÁN

A hagyományos beidegződésekSzülő-gyermek kapcsolat személyiségtípusok alapján

Gondolom a könyvnek ehhez a részéhez érve teljesen egyértelmű, hogy rajtunk, szülőkön nagy felelősség van gyermekünk nevelésével kapcsolatban. De ezen megállapítás miatt nem kell könyvet olvasni, tudja ezt mindenki. Az viszont már nem feltétlenül mindenki által volt ismert tény, hogy bármekkora energiákat is mozgósítunk annak érdekében, hogy gyermekünk boldog ember lehessen, ha magunkat nem ismerjük, ha saját személyiségünkkel kapcsolatban nem vagyunk teljes mértékben önkritikusak, akkor ne kezdjünk neki megfejteni gyermekünk személyiségét, abból eredő viselkedését. Szülőként ez az első és legfontosabb, sokszor a legnehezebb feladat számunkra, főként, ha személyiségünk jelentősen módosult. Merthogy amikor gyermekek vagyunk a mi szüleinknek kell ránk figyelni. Ahogy átlépünk a junior életkorba majd felnőtté válunk, már rajtunk áll, hogy amit esetleg szüleink elrontottak velünk kapcsolatban, azt helyrehozzuk-e vagy sem. Egyáltalán akarunk-e ezzel szembesülni vagy nem állunk még készen rá. És ez magánügy. Senkinek nincsen beleszólása a folyamatba. Viszont akkor már nem magánügy, ha gyermeket vállalunk, úgy határozunk, hogy szülők leszünk. Mert onnantól kezdve a mi felelősségünk már nem csak saját személyiségünk rendberakása, hanem minden erőnkkel azon kell dolgoznunk, hogy a gyermekünk ne essen ugyanabba a hibába, amibe mi, vagy ha otthonról a boldog életet előkészítő nevelést kaptunk, akkor azt tovább kell adnunk gyermekünknek. Sokan mai napig kizárólag érzelmi indíttatásból vállalnak gyermeket – maradjunk a pozitív irányoknál – és ennyivel meg is elégszenek. Az okosabb szülőjelöltek már pénzügyi oldalról is értékelik a helyzetet, mert hát értem én, hogy a gyermek nem finanszírozási kérdés, de a gyermek életének finanszírozása már komoly kérdés. És egyre komolyabb trend, hogy a szülők az érzelmi és finanszírozási értékelés mellett bizony végiggondolják azt, hogy mentálisan alkalmasak-e a szülői feladatra. Erre persze lehet legyinteni, hogy „na egy újabb generációs hóbort, mert a világháború után is felnőttek a gyermekek, amikor a szülőknek kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy…”, és ez is igaz. De miért kellene a múltban leragadnunk? Akkor foglalkozhatunk azzal is, hogy Spártában hogyan állapították meg egy gyermek életképességét, és mit tettek azokkal, akikről úgy gondolták, hogy nem lehetnek elég jó harcosok. Térjünk vissza oda? Nem gondolnám, hogy helyes út lenne. Fogadjuk el, hogy a mai fiatalok egyre nagyobb része komolyan veszi a szülői feladatokat. Ennek egyébként egészen egyértelmű generációs okai vannak, hiszen egyrészt egy social mediában felnőtt generáció érkezett el a szülői lét kapujába, másrészt pedig egy olyan generációról beszélünk, akiknek szülei nagyon sok esetben a karrierépítést választották a családi élet menedzselése helyett. És csak két egyértelmű trendet említettem a mostani potenciális szülőkkel kapcsolatban.

5. 1. A hagyományos beidegződések

Mielőtt a konkrét személyiségtípusú szülő-gyermek kapcsolatról beszélnénk, fontos tisztázni alapvető szabályokat. Nagyon fontos tudnunk, hogy bár a különböző társadalmakban egymástól teljesen eltérő mértékben, de még szinte minden kultúrában és országban felfedezhető az a jelenség, hogy bizonyos személyiségtípusokat egy adott szülőhöz párosítanak. Nagyon helytelenül. Beszélhetünk egyenjogúságról nyugodtan, de a lakosság és a társadalom egészének gondolkodását nem tudta még senki átalakítani e tekintetben. Miről is beszélek pontosan? Arról, hogy a proaktív és extrovertált személyiségtípusokat általában még mindig az apával, az inaktívabb, introvertáltabb személyiségtípusokat még mindig az anyával azonosítják. Mint ahogy a pszichológiai kör „objektív” tényeken alapuló, logikus oldalát szintén az apákkal, a „szubjektív”, emócióktól vezérelt oldalt pedig az anyával teszik egyenlővé. Tehát RISE nyelvre lefordítva a társadalmi üzenet az, hogy az anyáknak Supporter vagy Expert, az apáknak pedig természetesen Ruler vagy Individual karakter a megfelelő. Abba most semmiképp nem megyek bele, hogy ez mennyire igaz, vagy miért van így, és ha változtatni akarunk ezen, akkor eleve le sem szabadna ilyet írni. A könyv most íródik, vagyis nekünk az aktuális helyzetre kell koncentrálunk, mert most nem a társadalomnak a nemekről alkotott véleményét kell megváltoztatni, hanem a gyermekek boldogságáról kell gondoskodni. Ez a könyv ezért készül. Szóval túllépve azon, hogy nem helyesek e megállapítások a társadalom fejlődése okán sem, a gyermeknevelésben kimondottan veszélyesek, hiszen a valóságtartalmuk a nullával egyenlő. És ez a félreértés nagyon sok esetben már magát a szülőt is félreviszi az önértékelésben, aztán pedig a gyermeknevelésben. Vannak társadalmak, ahol próbálnak kívülről beavatkozni abba, hogy a szülők hogyan is osztják le egymás között a szülői feladatokat, de ez is félreviheti a folyamatot. Ha a gyermekvállalásnál a szülők között ezek a szerepek nem tisztázottak, akkor annak következményeit a gyermek szenvedi el. A szülők felmérésekor döbbenetes arányban tapasztalható a „szülő ideálnak kell lennem” típusú személyiségmódosulás. Az elemzett Ruler vagy Individual anyák 88%-a – döbbenetes arány – gondolta úgy, hogy a gyermekvállalásra saját személyiségük teljes feladásával kell válaszolniuk. Nekik kell lenni a „következetes” vagy a „majomszerető” anyának, és e két szerepkör közül van lehetőségük választani. Meghökkentő számukra, amikor egy elemzés alkalmával szembesülnek azzal, hogy egy Ruler anya micsoda értékeket, micsoda alapot tud adni egy gyermeknek ahhoz, hogy sikeres lehessen későbbi életében. Vagy, hogy egy Individual anya azzal, hogy megtartja önzőségét, foglalkozik magával, hogyan tudja gyermekének az igényességet, a saját maga szeretetét megtanítani, és milyen energiákat ad későbbi élete boldogságához ezzel. Persze, hogy szülőként önfeláldozónak kell lennünk. De nem a saját énünket kell feláldozni a gyermekünk kedvéért. Pontosan ellenkezőleg. Értük kell megtartanunk saját személyiségünket, hogy lássák azt, nincs rossz vagy jó, nincsen elutasítandó személyiségtípus, csak buta ember, aki nem tudja elfogadni saját magát. És ugyanez az apák szempontjából is ugyanúgy igaz. Apa kemény, a ház ura, helyreteszi a családot, ha arról van szó. Megy, intézi a dolgokat, és persze, hogy minden tökéletes amit művel. Mindenki ilyen apát szeretne, nem? Hát, ezt leginkább az apák gondolják így! Miért ne taníthatna egy Supporter apa igazi férfi érzelmeket és gondoskodást a gyermeknek? Akár fiúról, akár lányról van szó, miért ne láthatná azt, hogy apa is sebezhető, és igenis fontosak számára az emóciók? Édesapámat nem láttam sosem sírni! Erős, kemény ember volt. Ja, az volt. Mai fejemmel azt kívánom, bárcsak ne mutatta volna mindig ezt. Bárcsak közelebb engedett volna magához, hogy valóban megismerjem és láthassam, milyen érzelmes és kedves is tud lenni. Lehet, nekem sem kellett volna várnom vagy tíz évet arra, hogy ezeket a tulajdonságokat kiemeljem a „szekrény legaljára eldugott” kategóriából. Persze könnyű innen tanácsokat adni, mert vannak olyan települések, kultúrák és társadalmak, ahol ha anyuka mondjuk egy osztályértekezletre be mer állítani frissen kozmetikázva, fodrász után, drága kosztümben, akkor óhatatlanul rá fogják sütni a skarlátbetűt, hogy nem foglalkozik a gyermekével. És ha az adott gyermek életében csak egyszer is verekedésbe kerül az iskolában, akkor persze mindenki bólogatni fog, hogy „hát, hát…nem csoda, amikor az anyja is…”. De ugyanez igaz egy Supporter apukára is, aki pillanatok alatt megkapja a „papucs vagy” bélyeget. És sokszor a haverok gúnyolják azért, hogy neki „haza kell mennie” a gyermekfürdetésre. Nem kell, csak akar. Nagy különbség. És persze vannak olyan közösségek, ahol az ilyen típusú viselkedések pontosan az ellenkező reakciókat váltják ki. Nehéz megfelelni szülőként a társadalmi elvárásoknak, nem igaz? De mi fontosabb számunkra? A társadalmi elismerés, amikor gyermekünk növésben van, vagy a gyermek életének végső kimenetele? Mert arról ezek a sokszor irigykedő szülőtársak már nem számolnak be, hogy mire is mentek a nagy társadalmi szabályok betartásával. És amikor már a gyermeke felnőtt sikereiről kellene tudni beszélni, akkor vagy kitalált történetekkel traktálják a hallgatóságot, vagy egyszerűen már nem is beszélnek róla. Ha jó szülők akarunk lenni, akkor a nevelésben a saját személyiségünk és a gyermek személyiségének viszonya kell, hogy meghatározza a módszertanunkat, és bármilyen nehéz is, ki kell tudnunk zárni a külső környezeti zavaró elemeket. Az biztos, ha mindez sikerül, az első, nagyon fontos lépést már megtettük a siker érdekében.

5.2 Szülő-gyermek kapcsolat személyiségtípusok alapján

5.2.1. A Ruler szülő

A Ruler szülő, ha önazonos, nem hazudtolja meg magát a gyermeknevelés területén sem. Emlékszünk még, hogy e személyiségtípus számára kiemelten fontos az imázs, a státusz és a profit. Szeret elit környezetbe tartozni, szereti a márkás holmikat magán hordani, ezzel is mutatva, hogy nem a tömeg része. Csak azért, mert szülő válik belőle, nem fog megváltozni eredeti személyisége, az azzal járó személyiségjegyei. Hogyan ülteti ezt át a mindennapi gyermeknevelésbe? Ő büszke akar lenni a gyermekére, a családjára! Már eleve a párja is ennek a „kirakatnak” kell hogy a része legyen. És nehogy félreértsük a helyzetet! Nem azt jelenti, hogy ne szeretné a párját. Azt jelenti, hogy fontos számára, hogy a párját „körbe lehessen mutogatni”, lehessen dicsekedni vele. Ugyanez a célja a gyermekével is. Minden információt fontos megmutatni, ami büszkeségre adhat okot neki, mint szülőnek, és minden információt el kell rejteni – vagy legalábbis nem olyan feltűnően mutogatni –, ami nem annyira mutat jól kifelé. Egy Ruler szülő sztár gyermeket szeretne magának. Legyen jó tanuló, de leginkább jó sportoló. Legyen a gyermek határozott, érje el céljait, legyen olyan „belevaló kölyök”. Ha nem az, akkor mindenképp van egy csalódási faktor, ami a Ruler szülőnek nagyon komoly mentális kihívást jelent sokszor egész élete során, mely aztán megkeseríti saját maga és gyermeke életét is. Tudomásul kell vennünk, hogy Ruler szülőként fel kell készülnünk arra, hogy mi van, ha gyermekünk egyszerűen csak egy átlagos, szerethető gyermek lesz, aki nem lesz újságcímlapra való, nem lesz állandó téma a kollégák, barátok, barátnők előtt. Ezt a küzdelmet előre meg kell vívnunk magunkban. A legtöbb Ruler szülő nem teszi meg, és ezzel belekerül egy spirálba, melynek két lehetséges kimenetele van. Az egyik, hogy haragszik saját gyermekére, nem becsüli eredményeit, és ezzel a gyermek önbecsülését teljesen tönkreteszi. A másik út, amikor egy elfojtott csalódást próbál elrejteni hosszú távon, és egy hamis Supporterré vedlik át. Ez meg nagyon sokszor okoz komoly törést a gyermeknek, hiszen a szerepjáték nem működik állandóan, időről időre az álarc lehullik, és akkor az elfojtott keserűség vagy a gyermekre, vagy a teljes családra zuhan rá hirtelen. Az intelligens Ruler viszont előre felkészül, és gyermekei adottságát már ideje korán fel tudja mérni. Büszke nem lesz a gyermekre, viszont folyamatosan támogatja őt céljai elérésében. Nem ritka eset, hogy a Ruler szülő ilyenkor szeretne egy második gyermeket, bízva abban, hogy ott minden más lesz, és egy más karakterű gyermek is be tud jönni a képbe. Olyan szívtelen ez az egész, nem? Nincs is ilyen szülő a világon! Ha van is, én semmiképp nem leszek ilyen, nem akarok ilyen lenni! Remélem mindenki, na jó, majdnem mindenki ezt mondja miközben olvassa ezeket a sorokat. De emlékeznek az „eredeti személyiségről” írtakra. Hogy krízishelyzetben és életünk legfontosabb döntéseinél, pillanataiban – bármilyen pózt is sajátítottunk el, bármilyen új személyiségjegyet is vettünk magunkra – az eredeti személyiségünk lép előre. Nos, a gyermekneveléssel kapcsolatos főbb helyzetek bizony ilyenek. Úgyhogy, még ha remélem is, hogy a józan ész azt diktálja minden olvasónak, hogy ezek a leírt gondolatok nem helyesek, ne gondoljuk azt, hogy nem fogunk így reagálni, ha épp a Ruler típusba tartozunk. Az intelligencia és neveltetés segít abban, hogy kifelé milyen energiával mutatjuk érzelmeinket, gondolatainkat, de abban nem gátol meg, hogy önmagunk legyünk.

A Ruler szülő hajlamos leginkább a „kivételezésre”. Nagyon sok gyermek életét pont a Ruler szülő tudja pokollá tenni, megjegyzem teljesen akaratlanul. Hiszen a Ruler szülő nem tudja nem előnyben részesíteni a tehetségesebb, menőbb gyermeket a másikkal szemben. Akármennyire is törekszik érzelmei egyenlő mértékű megosztására, a büszkeség érzetét nem tudja azonos arányban osztani egy számára sikeres és egy az ő szempontjából sikertelen gyermek számára. Egyszerűen csak nem tudja megtenni. Persze jó szülő akar lenni és tudatosan törekszik minderre, de akkor sem lesz őszinte. Van, hogy át is esik a ló túloldalára, és annyira nyomja szeretettel a gyengébbik testvért, hogy ezzel meg a „rulerebb” testvért hanyagolja el, az ő sikereit nem tudja megünnepelni, ami meg azon az oldalon okozhat törést. Nagyon fontos a Ruler szülőnél már ideje korán kialakítani a kettős mércét, és azt szívből elfogadni. Nyilván jót akar a szülő a gyerekeknek, és pontosan ezért objektív nézőpontot kell behozni a gyermek számára. És az objektivitás már a Ruler terepe. Miért ne lehetne büszke arra, hogy mondjuk gyermeke egy sportcsapatban csak a „futottak még” kategória volt eleinte, majd később már egyértelműen a keret tagja, aztán e kezdő csapat állandó része? Miért ne ünnepelhetné magát szülőként, hogy gyermeke a kitartásával, küzdeni tudásával elérte mindezt, még ha nem is az a bizonyos őstehetség, amit elképzelt annak idején. És ugye emlékszünk még arra, hogy a hosszú távon is a világ csúcsán csücsülő atléták közül igen sokan Supporter kategóriát képviselnek?

5.2.1.1. A Ruler szülő és a Ruler gyermek

Megkapta, amit szeretett volna. Ennyire egyszerűen össze lehet foglalni a helyzetet. A Ruler gyermek pontosan hozza azt a karaktert, amit a Ruler szülő fontosnak tart. Menő alak lesz, ki fog próbálni sportokat, gyorsan tanul, gyorsan fejlődik, vagyis minden adott ahhoz, hogy a szülő ódákat zengjen róla. Még ha rossz is a gyermek az iskolában, kit érdekel? Az is cool, nem? Arról is lehet mesélni, hiszen ezzel még inkább életrevalóbbnak látjuk saját gyermekünket, ami fontos. Ez a fő irány. De valóban szereti a Ruler szülő a Ruler gyermek minden hétköznapját? Szeretné a dominanciaharcot? Szeretné a „két dudás egy csárdában” helyzeteket? Azt nem gondolnám. Sőt, biztos vagyok benne, hogy nem. Vagyis mondhatnám azt üzleti nyelvezettel, hogy stratégiai szinten nagyon jól állnak a dolgok, de operatív szinten komoly kihívást okoz a helyzet. Úgy csattanni, ahogy egy Ruler szülő tud egy Ruler gyermekkel, azt nem igazán lehet kopírozni. Ráadásul ahogy a gyermek növekszik, ezek a csaták egyre élesebbek lesznek, hiszen az elején a gyermek a Ruler szülő kedvéért teszi a dolgát, de ők személyiségtípusukból adódóan gyorsan öntudatra ébrednek, és a szülők által nyomott elvárásokra fittyet hánynak. Egyre inkább teremti meg saját dominanciáját, szóval amilyen fantasztikus a kapcsolatuk az elején, akkora kihívásokat fog jelenteni a késői gyermekkor számukra. Ez utóbbi egyébként determinálja is a két személy felnőtt korban realizálható kapcsolatát. Ha nem sikerül a szerepek leosztása a Ruler szülő és gyermek között, akkor egyre komolyabb lesz az elhidegülés a családon belül, ami persze senkinek nem tesz jót a végén.

5.2.1.2 A Ruler szülő és az Individual gyermek

Mondhatjuk azt, hogy talán ez a legjobb felállás. Az Individual gyermek igen proaktív, mutat sztár kvalitásokat, kitűnik a tömegből, ami a Ruler apa számára igen fontos. Gyorsan fejlődnek, van velük gond az iskolában be nem illeszkedési problémák miatt, és ez a Ruler szülőknek sokszor nagyon jó, hiszen nem szeretik az átlagba besimuló gyermekeket. Az Individual gyermek felett ráadásul könnyen tudja gyakorolni dominanciáját későbbi gyermekkorban is, tehát nincs az a „bikaviadal” effektus, mint egy Ruler-Ruler esetében. Nagyon jó barátok tudnak lenni, ahol a szerepek jól elkülönülnek. Az Individual gyermek ráadásul könnyen tanul a Ruler szülőtől összeszedettséget, érdekérvényesítést, ami jól kamatozik számára. A konfliktusok általában a szabályok be nem tartásából keletkeznek, amit a Ruler szülő a dominanciája megsértéseként értelmez, az Individual gyermek pedig azért csinálja, mert úgy van kódolva.

Nagyon fontos a határok rögzítése, hogy tudja az Individual gyermek, hogy meddig nyújtózkodhat. Persze a Ruler szülőnek nem kell meglepődnie, hogy időről időre akad egy új próba, amikor Individual gyermeke megpróbálja feszegetni a határokat, de ekkor csak finoman oda kell „hatni”, és a gyermek pontosan tudja, hogy ez már nem az a pálya.

5.2.1.3 A Ruler szülő és a Supporter gyermek

Mindkét fél nagy kihívásnak van kitéve ebben a felállásban. Nagyon nagy szeretet, intelligencia és önismeret szükséges ahhoz, hogy ne sérüljön a gyermek örökre úgy, hogy ráadásul a Ruler szülő észre sem veszi mit tett vele. A Supporter gyermek lassan tanul, ha különleges is lesz valamiben, ahhoz idő kell, amit a türelmetlen, az eredményt azonnal követelő Ruler szülő nagyon nehezen él meg. Valahogy úgy érzi a gyermek, hogy semmi nem elég jó a szülőnek, és sajnos igaza is van. A Supporter egyébként is igen emocionális és empatikus, tehát pontosan átérzi szülei helyzetét, és annál nincs szörnyűbb, amikor minden nap érzi, hogy a szülei csalódottak. Még ha meg is próbálják eljátszani az ellenkezőjét, akkor is fáj. Nem tudom melyik fájdalmasabb a Supporter gyermek számára? Amikor a szülőkön látszik, vagy amikor komoly energiák árán megpróbálják elrejteni csalódottságukat? A Supporter gyermekek beszámolója alapján inkább ez utóbbi, hiszen ebben az esetben még őszintének sem tartják a szülőt, ami fájdalmasabb, mint az eredmények alapján történő kategorizálás. De akkor erre a helyzetre egyáltalán nincs megoldás? Ha ezt osztotta a sors, adjuk fel? Nyilván egy gyermekneveléssel foglalkozó könyv nem mondhatja ezt. De készüljünk fel egy komoly, tudatos és hosszú távon eredményt hozó együttműködésre. Ahol a középpontban a gyermek önmagához, és nem a többi gyermekhez hasonlított fejlődése van. És szülőként a fejlődés tényére lehetünk sokáig büszkék, nem pedig az abszolút értékben kifejezhető eredményekre. Viszont ha komolyan vesszük szülői feladatunkat, akkor hosszú távon nagyon komoly eredményeket tudunk felmutatni, leginkább azon a téren, hogy gyermekünk a világon mindenkinél jobban fog tisztelni és szeretni bennünket, mert a Supporter gyermek nagyon hálás tud lenni a jó nevelésért!

5.2.1.4. A Ruler szülő és az Expert gyermek

Érdekes kapcsolat az övék, hiszen alapvetően egymáshoz igen közel álló személyiségtípusokról van szó. Mindkettő a pszichológiai kör tényekkel foglalkozó, objektív oldalán van, így tökéletesen értik egymást. A Ruler szülő az Expert gyermeket – most furcsa dolgot fogok írni – elismeri, kicsit fel is néz rá, hiszen az Expert pontosan azzal a rendszerszemlélettel és megalapozott tudással rendelkezik, amivel ő nem feltétlenül. A Ruler felületes, és ezt az Expert gyermek egyre nehezebben viseli, viszont felnéz a Ruler szülőre. A felületességből, a Ruler szülő hierarchia elméletéből az Expert gyermeknek egyre inkább elege lesz, és egyre komolyabb mértékben ad hangot nem tetszésének. Amit a gyermekkor elején a Ruler szülő még le tud ütni azzal, hogy „én vagyok a felnőtt” – bár már akkor sem hat tökéletesen az Expert gyermekre –, a késői gyermekkorban az Expert gyermek konkrét véleményt alkot és egy Rulerrel kapcsolatban sem fél „ítéletet hozni”. No, akkor van a háború. Mert a Ruler nem erős a kritikák elfogadásában. Pláne az Expert előadásmódban történő kritikáknál érzékeny a helyzet, mert még ha 16 éves gyermekről is van szó, konkrét tényekre, megfigyelésekre építi véleményét.

A szülő pontosan tudja, hogy gyermekének igaza van, de mivel saját hibáit még tükör előtt sem igazán vallja be úgy általában, ezért egy gyermektől hallani mindezt….na azt már nem! Amennyiben viszont a Ruler szülő felülemelkedik saját egóján, akkor hihetetlen erős kapcsolat tud kialakulni Ruler szülő -Expert gyermek kontexusban, hiszen a Ruler szülő segít az Expert gyermeknek megtanulni a lényegre fókuszálni, és felülemelkedni a részletekben történő eltévelyedésben. Az Expert gyermek pedig konkrét „tanácsadójává” tud válni a Ruler szülőnek, hiszen a szülő nagy rohanása közepette nem fog tudni olyan részletességgel értékelni dolgokat, ahogy az Expert gyermeke „játékból” megteszi helyette. Nem szégyen kikérni az Expert gyermek véleményét, nem sérül ezzel a Ruler önérzet sem. Tehát késői gyermekkorban vagy folyamatos harcok várhatók, vagy pedig egy nagyon szoros szövetség, ami a teljes felnőttkorban is kitart. Ugye nem meglepő ha azt mondom, hogy Ruler szülőként törekedjünk ez utóbbi felállásra?

5.2.2. Az Individual szülő

A legnagyobb módosulásra ők képesek akkor, ha gyermekáldás következik be a családban. Nem csoda, hiszen bár nagyon sok pozitív tulajdonsága van, a leginkább önző karakterről beszélünk. De ilyenkor valahogy bekattan a mentális klikk, hogy önző végképp nem lehet szülőként. Egyébként pont ennek okán ők azok, akik nagyon szélsőségesek a kérdéskörben is, mármint egyáltalán a gyermekvállalásban. Sokszor kértem már Önöket arra, hogy félre ne értsenek, aztán utána visszakoztam, hogy nem is akkora baj, ha ez megtörténik. Ha valamikor mindezt nyomatékosítva kell kérnem az olvasótól, akkor az itt és most van. Merthogy az Individual felnőtt számára a gyermekáldás első körben leginkább „jó bulinak” tűnik, amibe gondolkodás nélkül bele kell vágni, hiszen ez az élet rendje, és majd lesz valahogy. Az elhatározás, az első döntés nagyon könnyű az esetükben. Azonban amikor már kezd komolyra fordulni a dolog, akkor imádnak visszakozni. Meg tudnám ugyanis egy kezemen számolni, és az sem tartana sokáig, hogy mely országok társadalma fogadja el azt, vagy ne adj’ Isten biztatja az Individual szülőket arra, amit ők hallani szeretnének: csak azért, mert szülő vagy, ne add fel saját egyéniségedet! Éppen ezért a valódi gyermek kérdés tolódik-tolódik, és persze ilyenkor következik be az, hogy addig van tolva a kérdés, amikor a lehető leginkább átgondolatlan körülmények között vállalja be. Tehát már az indulás sem jó. Aztán jönnek a szabályok, ami egy gyermeknevelés körül elengedhetetlen, és az amúgy sem szimpatikus helyzet nem javul az elején. És igen, higgyék csak el, a valóban őszinte Individual szülők bevallják, hogy lehet „menekülnek otthonról”. Több ilyen esetet is tudnék hozni példaként, de talán ami leginkább a fejembe égett, az egyik kollégánk története a cégcsoporton belül. Már első perctől kezdve gyanús volt, hogy annak ellenére, hogy az üzletfejlesztési szakma nem arról szól, hogy a szakemberek az irodában ülnek, ő mindig jelen volt, fizikailag is. Sokáig azt gondoltam, hogy mutatni akarja, mennyit dolgozik, de azt pontosan tudta, hogy nálam ezzel semmit nem ér el. Túlórázott, holott ez a fogalom kvázi nem létezik a mi szektorunkban. Szóval, furcsa volt az egész. Aztán ebben az évben jött a krach. A koronavírus beköszöntével mindenki törekedett arra, hogy minél inkább home office jellegű munkavégzés történjen, és ennek a kisgyermekes szülők azért komolyan tudtak örülni. Na persze nem mindenki. Merthogy a home office bevezetésével hatalmas „tragédia” érte az Individual szülőket: megszűnt a hivatalos és mindenki által elfogadott kifogás, a „bent kell maradnom a munkahelyen, mert sok a munkám” magyarázat. Ez egyébként komoly gondot jelentett nagyon sok család számára. A kolléga az utolsó lehetőségeket is kihasználva jött, az irodában volt, mindig „püfölt valamit a gépén”, de érdemi munka sosem, sőt egyre kevésbé jött ki belőle a végén. Menekült a kisgyermeke elől. De ettől nem volt ő rossz ember. Mert imádta a gyermekét. De magát is szerette, és ezzel semmi gond nincsen.

Az Individual szülő alapvetően következetlen, jókedvű, optimista, dinamikus, motiváló, és ami a legfontosabb egy gyermek számára, főként korai gyermekkorban: szórakoztató. Hát, ha valahol, akkor a gyermeknevelés terén kiélheti szórakoztató énjét az Individual, és mivel úgyis nehezére esik komoly felnőtté változnia, a gyermeke hivatalos engedélyt adhat arra, hogy továbbra is gyermek maradjon. Ilyenkor szokta a másik szülő megjegyezni, hogy „nem, nem csak egy gyerek van a háznál”. Megint az anya-apa szerepek érdekesek. Az egyértelműen kimutatható ugyanis, hogy bár az Indivdual személyiségtípus szülőként módosul nemtől függetlenül, de a bemért anyák módosulása sokkal erősebb volt, mint az apáké. Hát anyaként mégsem lehetünk „gyerekek”, nem? Még nem tart ott a társadalom 2021-ben. Legalábbis így tartják az Individual szülők. Éppen a külső elvárások miatt nagyon ritka esetben láthatunk viselkedésükben is Individual szülőket. Amit helyette látunk, az a befeszült – már elnézést a kifejezésért – , a világ összes fájdalmát magán hordozó arc. Eleget láttam ilyet magam körül. Megvan az a kép, amikor már a terhesség alatt is úgy jár a leendő anyuka, mintha minden nap beteg lenne, és ezt nem is fél kimutatni a nagyközönség felé? Jó eséllyel Individual anyával van dolgunk. És nem kell aggódni, a maga módján ugyanígy reagál az apa is. Ezzel tisztában is kell lennünk, ha Individual személyiségtípusba tartozunk. Mivel is konkrétan? Hogy a gyermek el fog venni a szabadságunkból. Féltve őrzött, a házasságban nagy nehezen megtartott szabadságunkból. Már ha Individual fejjel gondolkozunk. Tehát jól át kell gondolni, hogy mekkora „buli” a gyermekvállalás, és nem kell félni attól, hogy várunk a végső döntéssel. Nem kell követni a társadalmi normákat. Viszont ha gyermeket vállalunk, akkor legyünk tisztában azzal, hogy mit adunk fel. Nem azért kell ezt végiggondolni, mert valóban fel kell adni a szabadságot, de el kell játszani a gondolattal, hogy aztán az Individualra jellemző kreativitással pozitív élménnyé tudja fordítani a szülői feladatokat. Mert ehhez nagyon értenek. És hát annál nincs is jobb, mint egy minden körülmények között a pozitívumot, a lehetőségeket kereső szülő mellett felnőni. Akkor most jó egy Individual szülő vagy sem? Vállaljon gyermeket vagy sem? Nem mintha én lennék ebben a fő tanácsadó, de az biztos, hogy ha nem érzi még azt, hogy önzőségét fel tudja adni, és önállóságát át tudja fordítani a szórakoztató gyermeknevelésre, akkor ne vállaljon gyermeket. Ha viszont mindezt átgondolta és belevág, akkor legyen tisztában azzal, hogy időről időre mindent nagyon pozitívan, aztán nagyon negatívan fog látni – mert egyszerűen ilyen –, és gondoskodjon arról, hogy a gyermeknevelés hosszú távon is ne csak jó, de eredményes buli legyen. Akkor minden percét élvezni fogja ő is és a gyermek is.

5.2.2.1. Az Individual szülő és a Ruler gyermek

Nem a legjobb párosítás, hiszen a következetlen Individual szülőt egy következetes rendbetételt állandóan megkívánó Ruler gyermekkel elképzelni kihívásokkal teli helyzet. A Ruler gyermek számára a státusz, az imázs a fontos, míg az Individual szülő számára a szereplés, a figyelem fókuszában lenni, még ha az sokszor nem is feltétlenül hat jól. A Ruler gyermek sokszor érzi kellemetlenül magát Individual szülője miatt, de ezt nyilván sokáig nem hangoztatja, hiszen mégiscsak ő a gyermek. A Ruler gyermek hamar észreveszi, hogy az Individual szülő nem szabálykövető, a szabályok betartatása sem az erőssége, és ezt tökéletesen ki tudja használni. Megint negatív mondatok? Higgyék el nem vagyok pesszimista, csak realista, és több tízezer életesemény tapasztalatával, beszámolójával a hátam mögött másként nézem a dolgokat. Ezek a helyzetek, reakciók igenis megtörténnek. Hogy beszélünk róla a családban? Természetesen nem, hiszen nem illik. Ettől függetlenül ott vannak a családon belül? Igen, természetesen ott vannak. Nem árt ezt figyelembe venni. Az Individual szülő esetében nagyon kell figyelni arra, hogy a gyermek ne érezze az egész életét kiszámíthatatlannak, állandóan mozgónak, még akkor sem, ha a szülő így érzi jól magát, és úgy gondolja ez a jó.

Nagyon sok esetben fordul elő, hogy a gyermekek idolikus személyiségének kialakulásában nem egy pozitív felnőtt kép, hanem az Individual szülő személyiségjegyeinek teljes elutasítása érhető tetten. Az Individual szülő ugyanis hajlamos elszórni a pénzt, mindig valami új apróságot venne, a Ruler gyermek pedig inkább összegyűjtené a pénzét egy márkásabb dologra. Ez komoly feszültséget okoz közöttük. A Ruler gyermek nagyon nagy hangsúlyt fektet arra, hogy saját imázsát felépítse az iskolában, egyéb közösségekben, amit egy szereplési mániával megáldott Individual szülő pillanatok alatt tönkre tud tenni. Szóval ebben a kapcsolatban nagyon óvatosan kell eljárni, mert igen sok buktatója van, amire a szülőnek kell figyelnie, és ezt csak a korai gyermekkorban egyértelműen felállított, személyiségtípusától távol álló szabályokkal tudja kezelni.

5.2.2.2. Az Individual szülő és az Individual gyermek

Szórakoztató gyermekéveknek néznek elébe. Inspirálják, motiválják egymást. Egymás legjobb barátai lesznek, közösen járnak vásárolni, múlatni az időt. Nagyon jó kapcsolat tud kialakulni kettőjük között. A nagy vízválasztó ebben az esetben is a junior kor. Addig nem félti a színpadot sem a szülő, sem a gyermek a másiktól, viszont ez az aggodalom egyre élesedik a felnőtt kor közeledtével. Arra mindenképp figyelni kell, hogy Individual-Individual kapcsolatban elvész a számonkérés lehetősége. Legalábbis egyre kisebb az esély rá az évek múltával. Ezt ebben az esetben célszerű a másik szülőnek felvállalni, mert a legjobb barátomtól nyilván nem fogadom el, hogy rendre utasítson, amikor pontosan tudom, hogy ő sem tartja be. Fontos tudni, hogy egy ilyen kapcsolatban nem a tisztelet, hanem az azonos hullámhossz a meghatározó faktor, és ha ezen erőszakosan akar változtatni a szülő, akkor nem lesz jó vége.

5.2.2.3. Az Individual szülő és a Supporter gyermek

Az egyik tökéletes szülő-gyermek kapcsolat. Abszolút megértik egymást, mert a pszichológiai kör emócióktól vezérelt oldalán vannak mindketten, viszont eléggé különböznek ahhoz, hogy jó párost alkossanak, ne üssék egymást személyiségükben. A Supporter gyermek számára az Individual szülő energikus, éles eszű, gyors, és mindig van megoldása egy számára kilátástalan helyzetre. Ezért a tisztelet és az imádat gyorsan kialakul. A Supporter gyermek nem kritikus, így toleranciával viseltetik a szülő kaotikussága, rendszertelensége iránt. Nagyon érzelemdús és rendkívül dinamikus kettőjük kapcsolata. Az Individual szülő számára a Supporter gyermek bár kicsit lassú, és túlságosan „röghöz kötött”, viszont tökéletes figyelmet kap tőle, ami számára a legfontosabb. A konfliktusok leginkább abból származhatnak, hogy amíg a Supporter gyermek valóban törődik embertársaival, és kevesebb, de mélyebb baráti kapcsolata van, a szülőtől nem ugyanezt látja. De akárhogyan nézzük, ha az az elfogadott helyzet, hogy a gyermeknek fel kell néznie a szülőre, de mindeközben szeretnie is kell, akkor ez a kapcsolat tökéletes.

5.2.2.4. Az Individual szülő és az Expert gyermek

Életre szóló feladat. Eleve a két személyiségtípus rendkívüli mértékben üti egymást, de ami a nagyobb gond, hogy ezekben a kapcsolatokban az Expert az, aki a végén a tanácsadóvá válik. Tehát felnőtt-felnőtt kontaktok esetében is az Expert elfogadja, bár nem szereti az Individual személyiségjegyeket, és megérti, hogy a kreativitás és kommunikáció nagyon fontos, de igazán sosem néz fel egy Individual személyre. Akkor ezt a tényt most helyezzük át a szülő-gyermek kapcsolatba, ahol a gyermek az a fél, aki soha nem néz fel a szülőre. Nem jó párosítás. És ez a helyzet már nagyon korán kibontakozik. Első körben a proaktívabb Individual szülő próbálja az Expert gyermekkel elhitetni – nem tudatosan persze, egyszerűen így működik –, hogy az ő személyisége a jobb, hiszen a gyermek körülményes, túlelemez, leragad egy adott pontnál és introvertált, amivel nehéz érvényesülni. Aztán az Expert gyermek – aki idejekorán belekezd a külvilág és természetesen szülei elemzésébe is – évről évre egyre tisztábban látja az Individual szülő hiányosságait. A rendszertelenség következményét, a szétszórtság eredményét, a szereplési vágy hátrányait, mert természetesen ő mindent a saját Expert nyelvére fordít le. Aztán megszületik benne előbb-utóbb a határozat: na ezt nem kérem, köszönöm. Ez a fordulópont egy életre eldönti a szülő-gyermek kapcsolatot ebben a helyzetben. Ha az Individual szülő tud váltani, őszinte tud lenni, sokszor még igen tejfölös szájúnak tűnő, de gondolkodásában már nagyon komoly Expert gyermekkel, akkor egy örökre szóló, felbonthatatlan kapocsolat alakul ki kettőjük között, amelyben a szülő komoly tanácsadójává válik a gyermek. Ha a szülő az egóját nem tudja félretenni, akkor a fordulópont után a helyzet egyre rosszabb lesz, és az Expert gyermek nem fél meghozni nagyon kemény döntéseket sem. Ezzel persze senki nem jár jól.

5.2.3. A Supporter szülő

A társadalmak többségének véleménye alapján még mindig azt kell mondjuk, hogy igen, ilyennek kell lennie egy jó szülőnek. Kétségkívül elmondható, hogy olyan tulajdonságokat birtokol e személyiségtípus, amelyek nagyon fontosak és sokszor elengedhetetlenek egy gyermek nevelésében. Először is önfeláldozók, akik mindig a gyermekek érdekét helyezik előtérbe. Számukra szülőnek lenni óriási feladat és felelősség, de erre vártak egész életükben. És ez a hozzáállás tökéletesen látszik az első pillanattól kezdve. Empatikusak, vagyis tökéletesen érzik gyermeküket. Amikor azt mondjuk, hogy „nem tudom mi újság, de azt érzem, hogy valami nincsen rendben”, azt a Supporter típus valóban tudja is produkálni. A Ruler átlátja a helyzetet, az Individual maximum észreveszi a változást, ha már látványos a gyermek viselkedésében, viszont a Supporter még a konkrét gondok előtt megérzi, hogy valami történik. Jó szülők akarnak lenni, és vágynak a gyermek, a társ és a társadalom elismerésére, visszajelzésére ezzel kapcsolatban. Nem kell meglepődni, ha egy Supporter szülő számára a gyermek felnevelése a legfontosabb karrier. Munkájukban is azért akarnak teljesíteni leginkább, hogy gyermekük számára jó életet tudjanak nyújtani. Ők azok, akik sok időt akarnak együtt tölteni gyermekükkel, akiket sosem idegesít a gyermek. Már kiskorban tökéletesen látni attitűdjüket, egyszerűen élvezik azt, hogy teremtettek valami. Meg kell értenünk ennek a hátterét is, mielőtt bárkit szentté avatunk, mert egyik személyiségtípus sem jobb a másiknál, csak különböző módon tudnak eredményesek lenni, különbözőképpen tudják gyermekük számára a boldog életet felépíteni. Szóval a Ruler számára a siker egyértelműen a karrier, a pénz, a háttér, a státusz, az imázs, amit ki tud építeni élete során. Leginkább karrier fókuszú személyiségtípus. De ő is imádja gyermekét. Az Individual valami kreatívat, valami újat akar létrehozni. Ötletei megvalósítása, annak színpadra történő kitétele az igazi siker számára. És természetesen a maga módján ő is imádja gyermekét. A Supporter nem akar karriert, nem akar a semmiből új dolgokat teremteni és „ujjlenyomatot hagyni a világban”. Számára a siker a szerető család felépítése, és abban a boldog gyermekkor megteremtése, a sikeres felnőtté válásban történő aktív részvétel. Ezért a Ruler sokszor „lenézi”, hiszen nem tud „mást felmutatni” mint egy gyereket. Az Individual szürkének tartja, hiszen semmi különlegesség nincs abban, hogy valaki gyermeket nevel, „mindenki képes rá”, mondja ő. A Supporter pedig önzőnek tartja e két típust, hogy nem kizárólag a családra, gyermekre koncentrálnak. Ha belemennénk abba a vitába, hogy kinek és miért van igaza, sosem lenne vége a párbeszédnek, és nem is lenne semmi értelme. Egyszerűen fogadjuk el azt, hogy teljesen másként gondolkozunk bizonyos dolgokról. Amit egyébként alapvetően az emberek még el is tudnak fogadni, de érdekes módon, amikor a gyermeknevelés a téma, hirtelen azt gondolják, hogy mindenkinek ki kell fordulni önmagából, mert az a kötelessége, és egyformán kell vélekednie. Alapvető kérdésekben igen, ugyanúgy kell gondolkodni: a gyermek boldogságát kell előtérbe helyezni. De az nem megy parancsszóra, nem megy társadalmi nyomásra. Megjátszani lehet, de a színészethez kicsit hosszú egy gyermek felnőtté válásának folyamata, és túl sok fontos döntés van benne ahhoz – a krízishelyzetek számáról már ne is beszéljünk –, hogy személyiségmódosulással végigcsináljuk. Hogy miért leginkább a Supporter személyiségtípus az elfogadott a gyermeknevelés tekintetében? Ennek történelmi okai egyértelműek. Emellett viszont fontos, hogy a legnagyobb társadalmakban a Supporter típus aránya a legnagyobb a teljes lakosságon belül. Ebből kifolyólag az alap oktatási rendszerek is erre építenek, így hát nem csoda, ha ezt gondolja az emberek többsége.

A Supporter szülő figyelmes, hisz a rutinokban, ami minden gyermeknevelés esetén fontos támpont. Igyekszik jó tagja lenni a társadalomnak, vagyis szerethető gyermeket akar nevelni, aki a pedagógusok és nevelők számára tökéletes. Jól lehet együttműködni velük, mert elfogadják a külső meglátásokat. Ez aztán persze lehet hátrányos is, mert túlságosan adnak mások véleményére, hajlamosak követni másokat, és ez azt jelenti, hogy nem mindig állnak ki saját gyermekük mellett. Egy Ruler szülő felbőszülve védi meg gyermekét, ha bárminemű támadás éri, a Supporter szülő pedig próbálja békésen megoldani a dolgokat. Ez utóbbi hozzáállás nagyon nem mindegy, milyen személyiségtípusú gyermek esetében történik. Sok munkát vállalnak az iskola körül, ők azok, akik hozzák-viszik gyermeküket, gondoskodnak róluk, néha túlpátyolgatják őket. Mivel ők maguk nem mindig önállók, ezért gyermekükről is ezt feltételezik, így nagyon nehezen engedik „szabadon”. Ami nagy gondot szokott okozni, hogy a házasságukat is háttérbe szorítják a gyermeknevelés okán. Emiatt sokszor a gyermek egy nem hangos, de nem feltétlenül igazi szeretettel ellátott környezetben nő fel. Mivel hajlamosak megjátszani a tökéletes családi harmóniát a társadalmi elfogadás kedvéért, a gyermek nem mindig őszinte körülmények között nő fel. Egy Supporter szülőnek a gyermeknevelés legnagyobb kihívása a folyamat vége, amikor a gyermek önállóvá válik. Hiszen onnantól kezdve értelmét veszti a szülői pozíció, amit a Supporter szülő nagyon nehezen él meg, hiszen újra kell definiálnia életét, és ez egy olyan típusnak, aki minden változástól minimum fél, 40-50 éves korban vagy utána hatalmas kihívást jelent, amire nem pozitívan reagál.

5.2.3.1. A Supporter szülő és a Ruler gyermek

Azt kellene mondani, hogy mivel a pszichológiai körön nincs nagyon messzebb lévő két pont egymástól, ezért ez a kapcsolat nem is igen működik. De nem így van. Talán az egyik leginkább harmonikus szülő-gyermek kapcsolatként határozhatjuk meg. A Ruler gyermek előbb-utóbb nem fog felnézni a Supporter szülőre, de ezzel ő nem foglalkozik. Viszont olyan személyiségjegyeket kap a gyermek, amiből nála hiány van.

Érzelmek, empátia, önfeláldozás, érdek nélküli szeretet. Elegendő, ha azt mondom, hogy felnőttként a Ruler típus több mint 90%-a Supporter társat választ magának? Nyilván meg van az oka. Nem biztos, hogy elsőre, de ha igazi társat keres, valahogy mindig ennél a típusnál köt ki. A Ruler gyermek tökéletesen tud fejlődni a Supporter szülő támogatásával, hiszen megkapja, amire szüksége van: fókuszban van, és az ő érdekei számítanak. Nem csoda hát, ha legkevésbé a Ruler gyermek akar önállóvá válni, és leválni a szülőkről. Ha azt látjuk, hogy egy felnőtt még húszas éveinek végén, harmincas éveiben – és akkor már arról ne beszéljünk, ha esetleg később is – a szülei támogatásával él, netán konkrétan náluk él, akkor biztosan erről a típusú személyiség párosról van szó. És ugye értjük már, hogy hiába nyilatkoznak kritikusan ezzel kapcsolatban a társadalom egyéb tagjai, ők tökéletesen jól érzik magukat. Hogy ez a gyermek érdekeit szolgálja? Ezt nem mondanám. Azt viszont tudnia kell a Supporter szülőnek, hogy komoly akaratosság és konfliktusok kísérik majd végig a gyermek felnevelésének folyamatában. A Ruler márkás dolgokat akar, sok pénzt akar költeni, a Supporter pedig mindig a praktikusat és leginkább az olcsót tartja jónak. Na ez kemény konfliktus egy új cipő vagy játék megvásárlásánál, de mivel a Supporter szülő enged, a villanások átmenetiek. A másik fontos tudnivaló, hogy mivel a Ruler gyermek a társaság menő arca, számára Supporter szülei egy ideig lehetnek „kínosak”. Anya vagy apa a használt cuccaiban, ő meg ott virít a legújabb edzőcipővel, nem feltétlenül jó pont. Sokszor puritán lakókörnyezetét is félti bemutatni társainak, így ez sokáig komoly fejfájást okoz a Ruler gyermeknek. Persze ezt a szülők odafigyeléssel és tudatossággal igen jól tudják kezelni, csak ne értelmezzék félre ezt gyermeküktől. A Ruler gyermek általában imádja Supporter szüleit, és ennek semmi köze ahhoz, hogy nem feltétlenül akarja mutogatni az egyszerű hátterét. Ez az attitűd a gyermekkor előrehaladtával folyamatosan csitul majd, és junior korban eltűnik egy jó nevelés mellett.

5.2.3.2. A Supporter szülő és az Individual gyermek

Szintén nagyon jó kapcsolat. Bár a Supporter szülők esetében nem igazán van olyan személyiségtípusú gyermek, akivel ne alakítanának ki őszinte szeretetre épülő kapcsolatot, de az Individual tipikusan közel áll hozzájuk. A Supporter szülő örül és büszke arra, hogy Individual gyermeke egyedi, dinamikus, több olyan tulajdonságot lát benne, amit irigylésreméltónak tart, és nem is esik túlzásba ezekkel az Individual gyermek, mint mondjuk a Ruler társai. Döntéshozatali mechanizmusban közel állnak egymáshoz, hiszen mindkettőjüket az érzelmek vezérlik. A legnagyobb különbség, és a legkomolyabb konfliktuspont az újdonságokhoz való hozzáállásban, a változás kezelésében van. Az Individual gyermek imádja a változást, lételeme az újdonság, míg a Supporter szülő elutasítja, hiszen fél az újtól. A Supporter szülő azonban érzi – még ha nem is érti –, hogy mozgásban kell tartani a gyermeket, így ha saját életét nem is, gyermeke életét dinamizálni tudja. Fontos, hogy a Supporter szülő csak gyermeke kívánságára ne essen át a ló túloldalára, ne teremtsen káoszt. Az Individual számára bár unalmas a megszokott környezet, viszont úgy tud leginkább szárnyalni, ha a háttér tökéletesen rendben van. A Supporter szülő imádja a rutint, azt tartja biztonságosnak, az Individual gyermek pedig ki nem állhatja a dolgok ismétlődését. Ebben nagyon meg kell találni a közös nevezőt. A Supporter szülő nem túl szigorú a szabályok betartatása terén, ez lehetővé teszi, hogy az Individual gyermek stresszmentes környezetben nőjön fel. Felnőttként érdekes a kapcsolatuk, hiszen az Individual önálló új életére fókuszál, és amikor hazamegy, akkor leginkább élménybeszámolót tart szüleinek, még ha élete nem is annyira izgalmas, mint azt előadja. Szülei pedig sokszor támogatják pénzzel, mert az sosem elég az Individual gyermeknek, és csendben mindig megkérdezik tőle: „mi bánt gyermekem?”.

5.2.3.3. A Supporter szülő és a Supporter gyermek

Tökéletes harmónia, tökéletes összhang, stresszmentes környezet. Tulajdonképpen minden adott a boldog gyermekkorhoz, és ez általában meg is történik. Egy ilyen kapcsolatban a szülők felelősségére hívnám fel a figyelmet. Nem mintha máshol nem lenne fontos, de itt a legnagyobb a veszélye annak, hogy a nagy egyetértésben a gyermek életképtelenné válik felnőtt korára. Ugyanis ebben a kapcsolatban semmilyen késztetést, kényszert meg különösen nem kap arra, hogy változnia kelljen. Nem kapja meg azt az üzenetet, hogy a dolgok nem maradnak örökre úgy, ahogy vannak, és bizony felnőtt korban meg kell küzdeni mindenért. A Supporter szülőknek a nagy szeretet közepette erőt kell venniük magukon, és meg kell tanítani gyermeküket az érdekérvényesítésre, az igaza mellett történő kiállásra. És ami talán a legfontosabb, hogy képezni kell gyermeküket arra, hogy ne legyenek „áldozatok”, ne tudják őket embertársaik kihasználni. Mert ez a típus annyira fókuszál másokra, olyan mértékben képes mások érdekei mögé tolni a sajátját, hogy azzal bizonyos személyiségtípusok keményen visszaélnek. A Supporter gyermek még nem rendelkezik azzal a tapasztalattal – jelen esetben hívhatnánk az élettől kapott pofonnak is –, amivel a Supporter szülő, így a szülőnek kell felhívnia a figyelmét arra, ha rossz jeleket lát. Nagyon fontos, hogy a gyermeket bizonyos körülmények között „keményen kell fogni” – mármint a Supporter szülő felfogásához képest mindenképp –, hogy ne tegye tönkre az életét idejekorán. Tehát ebben a kapcsolatban nem a konfliktusok, hanem inkább a tökéletes harmónia az, ami elviheti egy boldogtalan irányba a gyermek életét.

5.2.3.4. A Supporter szülő és az Expert gyermek

A felnőtté válás szempontjából az egyik legjobb szülő-gyermek kapcsolat. Nem feltétlenül a leginkább harmonikus, nem feltétlenül a legérzelmesebb, de a végeredmény szempontjából a legjobb párosítások között van. Hiszen a Supporter szülő nagyon szépen meg tudja tanítani gyermekének az érzelmi alapú életet.

A számokban, tényekben gondolkozó Expert gyermek számára érthetetlenek lesznek az olyan szituációk, amikor a józan ész törvényeit felülírják az emóciók, viszont ha gyermekkorban ebbe betekintést nyer, akkor könnyebben érvényesül később. Az Expert gyermek szereti a szabályokat, és ez a Supporter szülő dolgát könnyebbé teszi. A Supporter szülő számára fontos, hogy a gyermek beilleszkedjen a közösségekbe, ebből a szempontból sokszor okoz fejtörést neki az Expert gyermek, aki számára ez viszont nem olyan fontos. Nem érti a szülő, hogy miért játszik magában a gyermek, és hogy miért közelítenek furán hozzá a vele egyidősek. Az Expert gyermek túlságosan koncentrált és felnőttes a Supporter szülő számára, de mivel látják, hogy a gyermek tudatos, ezért ezt nem bánják, maximum furcsállják. Az Expert gyermek hamar fel tudja mérni, hogy a Supporter szülő jó ember, és azt is, hogy ezzel sokan visszaélnek, így igen hamar előjönnek a szülőt védő, de egy gyermektől sokszor érthetetlen kioktató beszélgetések. Aztán pontosan ennek köszönhetően már a youth kor közepén, 12-14 éves korban az Expert gyermek afféle kis támasza lesz a Supporter szülőnek, és kapcsolatuk harmóniája folyamatosan erősödik. Erre a szülő-gyermek kapcsolatra lehet azt mondani, hogy maximum elrontani lehet, de ahhoz is nagyon keményen kell dolgozni. De hát ki akarna ezért keményen küzdeni?

5.2.4. Az Expert szülő

Az Expert szülő célja egyszerűen leírható: tökéletes szülővé válni, a gyermeknevelésből – ugyanúgy, mint az élet minden területén – a maximumot kihozni. A maximum pedig nagyon egyértelmű kategória: a gyermek számára a lehető legsikeresebb, legboldogabb felnőtt életet előkészíteni. Valószínűnek tartom, hogy az Expert szülők, ha tudomást szereztek e könyvről, akkor mindenképp végigolvassák, lehetőleg minden sorát, akár többször is. És nem, nem feltétlenül azért, mert ennyire jól írok, hanem azért, mert rengeteg információt gyűjtenek a gyermekneveléssel kapcsolatban is, és minden új irányzatra kíváncsiak. Főként, ha annak Expert alapjai vannak, vagyis konkrét tapasztalattal, tényekkel, számokkal logikusan fel van építve a tudás. A gyermeknevelésre nagyon rá tudnak hangolódni. Ha gyermeket vállalnak, akkor az egy komoly feladat, amiben nem akarnak elbukni. Ez lehet az egyik veszélye is a szülői létüknek, hogy túl sok információt gyűjtenek, és elvesznek az adathalmazban. Az Expert szülő tökéletesen fel akar készülni minden eshetőségre a gyermekkel kapcsolatban. Nem akarja kitenni magát meglepetéseknek. Komolyan össze tud omlani a világ körülötte, ha valami nem jól sikerül, pedig ő pontosan úgy csinálta, ahogy elő volt írva. Ez mondjuk leginkább a kezdetekre jellemző, mert analizáló személyiségtípusról van szó, tehát a gyermek születésétől kezdve megfigyeli annak viselkedést, és próbálja a legjobb irányba terelni a nevelést. Az Expert nem szereti a kiszámíthatatlan dolgokat, és nem tud mit kezdeni a meglepetésekkel. Arra vigyáznia kell, hogy bár egy gyermek nevelésénél fontos a rendszer, de ugyanolyan fontos azt rugalmasan kezelni bizonyos esetekben. Az Expert szülő következetes, szabályokat épít és szabálybetartásra neveli gyermekét. Függetlenül attól, hogy a gyermek milyen típus. Bár leginkább a gyermeknevelésben próbál az évek előrehaladtával rugalmassá válni, de a fő cél, hogy hiba ne legyen a munkában. Számára a gyermeknevelés hivatás, és emiatt képes karrierjét is teljes mértékben feladni egy időre. Ott akar lenni, élvezni akarja nehezen meghozott döntésének gyümölcsét. Merthogy az Expert szülő gyermekvállalása nagyon komoly, részletesen kidolgozott döntésen alapul. Ők azok, akik előszeretettel tervezik meg az időzítést, a feladatokat, és már munkájukat is úgy alakítják, hogy ne lehessen gond belőle. Az Expert szülő számára talán a legnagyobb kihívás az, hogy mások belerondíthatnak az ő nevelésébe. Számukra az óvoda, az iskola komoly problémát tud okozni, ha nem felkészült nevelőkkel találkozik. Kicsit olyan a helyzet, mint amikor magyarázza a jó vezető oktató a tanoncnak, hogy csak azért, mert ő tökéletesen betartja a szabályokat, akár még meg is halhat egy balesetben, mert mások is közlekednek az úton, és rájuk is kell ám figyelni, mert ők hibázhatnak. A gyermekét általában félti azoktól a közösségektől, ahol a szülők nem fordítanak ugyanakkora hangsúlyt a gyermekükre, mint ő maga. Emiatt sokszor tűnik antiszociálisnak, de még csak véletlenül sem erről van szó. Meg kell értenie, ha gyermeket vállal, akkor a külső körülményeket nem szabad kizárnia, mindig terveznie kell mások hibájával, az abból fakadó problémákkal. A gyermekét folyamatosan oktatja, tanítja, nagy hangsúlyt fektet fejlődésére. Valóban ők a tökéletes szülők, ennek minden előnyével és hátrányával együtt. Sokszor fordulnak át a „robot” létbe, és ezzel nehézzé tehetik a gyermekük, a párjuk és a közösség életét. Az Expert típus tud kritikus lenni, és ha olyan helyzetbe kerül, akkor hangot is ad észrevételeinek. Nos, a gyermekének kérdése leginkább az a helyzet. Alapvetően nehezen viseli a szakmai hozzá nem értést, a felületességet, a túl sok kommunikációt kevés tartalommal, és ha következetlenek az emberek. Nos, e személyiségjegyek iránti ellenérzését a gyermeknevelés témában meg kell sokszorozni, hogy megértsünk egy igazi Expert szülőt. Amikor a tanár véleményt mond a gyermekéről, vagy egy edző kritizálja a gyermeket, főként, ha az adott felnőtt egy proaktívabb, Ruler vagy Individual karakter, akkor harcba száll a gyermek érdekében. Ebből aztán egyre több konfliktusa lehet, amit jó előre észben kell tartani. Az Expert szülőnél sokszor fogalmazódik meg kritikaként az érzelmek, emóciók hiánya. Nem feltétlenül híve a fizikai alapú „majomszeretetnek”, és alapvetően introvertált, magának való típus, így érzelmeit is nehezen tudja kimutatni, ami egy gyermekkel kapcsolatban okozhat gondot. Többször említettem már, hogy a szülők úgy érzik, csak azért, mert gyermeket vállaltak, meg kell változniuk, szerepet kell alakítaniuk, el kell dobniuk igazi énjüket. Nos, az Expert az egyetlen, aki a gyermekáldásra a saját személyiségtípusának felerősítésével reagál. Erre kell nagyon figyelnie, mert a nap végén egy csak a tényekre, folyamatokra, logikára építő apa vagy anya persze nagyon hasznos, de nem igazán szerethető karakter.

5.2.4.1. Az Expert szülő és a Ruler gyermek

Igen jó kombináció, hiszen az Expert következetessége megfelel a Ruler gyermek számára. Igaz, megpróbálkozik mindig a határok feszegetésével, és az eredmény lehet egy komoly konfliktus, hiszen az Expert szülő nem érti, hogy miért kell ugyanazt a szabályt újra és újra tárgyalni. A Ruler meg pont azt nem érti, hogy miért nem lehet mindig mindent újratárgyalni. Tények alapján éli mindkettő az életét, és az objektív oldalán vannak a pszichológiai keréknek, tehát egészen könnyen hangolódnak egymásra. Az Expert szülő még azt is elfogadja, hogy Ruler gyermeke erővel próbálja megoldani érdekérvényesítését, és komoly segítséget tud neki adni abban, hogy ne legyen annyira felületes, hogy elbukjon. Az Expert szülő tanít, a Ruler gyermek pedig egyéni érdekei mentén szívja magába az információkat. Fontos, hogy a Ruler gyermek büszke tud lenni Expert szüleire. Egyrészt egy rendszerezett, logikus személy, aki egy adott szakmában biztosan jó szinten van, mindig felvállalható, másrészt az Expert szülők megjelenésre is keményebb vonásúak, szigorúbbak, ami pontosan illeszkedik a Ruler gyermek menő imázsához. Alapvető szabályokat kell rögzíteniük, és nagy gond nem lehet közöttük. Az Expert szülő ráadásul komoly hangsúlyt fektet a gyermek eredeti személyiségének megőrzésére, hiszen tudja, hogy így teszi a legjobbat gyermekének. Igen jó érzéke van ahhoz, hogy korán felfedezze gyermeke hiányosságait, gyenge pontjait. Ezen nem sértődik meg, nem tartja gyermekét tökéletesnek, reálisan ítéli meg. Pontosan ezért tud neki konkrét segítséget nyújtani, komoly személyiségfejlesztést biztosítani számára úgy, hogy közben a személyiségmódosulása ne legyen drasztikus mértékű. Nem feltétlenül azért teszi ezt, mert ismeri a RISE rendszert, hanem azért, mert komoly időt és energiát szán arra, hogy megismerje saját gyermekét. Nekem pedig teljesen mindegy milyen rendszer által biztosít egy szülő gyermekének boldog életet, csak tegye meg.

5.2.4.2. Az Expert szülő és az Individual gyermek

Két út létezik az együttműködésben. Vagy elfogadja a gyermek a szabályokat, megérti, hogy így tudnak együttműködni a szülővel és egészen jó kapcsolat alakul ki közöttük, vagy tudomásul veszi azért, mert a szülő egyszerűen átnyomja az akaratát, és akkor komolyan nehéz évek elé néznek. Tűz és víz a két karakter, erről már többször volt szó, és sajnos nagyon sok alkalommal mértünk ennek okán egy Individual gyermeknél drasztikus Expert irányú személyiségmódosulást, már egészen kis korban. Ráadásul ez az a párosítás, ahol olyan hatásos munkát tud végezni a szülő, hogy gyermeke idolikus személyiségét is egyértelműen bemódosítja, saját képére formálja, és ezzel egy életre szóló önbecsülési problémát okoz a gyermeknek. Az Expert szülőnek egy Individual gyermeknél nagyon komoly önmérsékletet kell tartania, mert különben ha magát adja, abból komoly bajok lesznek. Egyszerűen esélye nincsen az Individual gyermeknek a „győzelemre”. Mert hát amúgy is nehéz vitázni egy szülővel, hiszen minden hatalom nála van. Emellett, ha még folyton igaza is van, akkor ki állítaná meg a folyamatot? Az Individual gyermek szabadságot akar, belekezd dolgokba, ott hagyja, és ezeket a „húzásokat” egyszerűen az Expert szülő nem tudja elviselni. Próbál persze modern, rugalmas szülő lenni, de nagyon rosszul áll neki, ha ezt nem teljes hittel teszi. Már kisgyermekkorban a rendszerszemlélettel, a túlzásba vitt rendmániával – legalábbis az Individual gyermek oldaláról mindenképp így hat – csírájában elfojtja a gyermek kreativitását, dinamizmusát. Ez nagyon sok esetben úgy jelentkezik, hogy a gyermek teljesen visszahúzódó lesz, nagyon nehezen kommunikál vagy beszédzavarok, komoly stresszre utaló viselkedészavarok jelennek meg nála. Értsük meg, Expert szülőként alapban egy „börtönt” akarunk építeni az Individual gyermek számára. Nagyon tudatosan kell törekednünk arra, hogy ne ez legyen a vége. Nem elég a hagyományos, „szülő vagyok, úgyis megoldom” hozzáállás. Egy ilyen gyermek esetében komoly kontroll szükséges. Ráadásul legyünk tisztában azzal, hogy gyermekünk nekünk akar megfelelni, és ha a megfelelés alapja a hibátlan viselkedés vagy produkció, akkor az Individual gyermeknek esélye nincs az Expert szülőnél. Felnőtt korban nagyon sok esetben találkozunk teljesen eltorzult Individual emberekkel, akiken hatalmas Expert személyiségmódosulás van. Szinte minden esetben visszavezethető a szülők tevékenységére, és Expert létére.

5.2.4.3. Az Expert szülő és a Supporter gyermek

A tökéletes összhang jellemzi. Az Expert szülőnek ugyanis van türelme az általában lassabban kibontakozó Supporter gyermekhez, a gyermeknek pedig pontosan erre van szüksége ahhoz, hogy a legjobb verzióját tudja mutatni az életben. A Supporter számára az Expert szülő bár nem eléggé érzelmes, viszont ezt komoly támogatással, önbizalomépítéssel kárpótolja, így a gyermek is jól érzi magát. Általában az Expert szülőtől távol áll érzelmeinek kinyilvánítása, ezzel tisztában kell lennie és meg kell tanulnia ezt korrigálni, ha Supporter gyermeke van. A Supporter gyermek többnyire betartja a szabályokat, tehát igazi konfliktus sokáig nem jelentkezik kettejük között. Helyzet akkor van, ha az amúgy általában könnyen befolyásolható Supporter gyermek körül megjelennek a manipulatív barátok, és kezdik rossz irányba terelni őt, mert ekkor bizony az Expert szülő keményen közbelép. Mivel a jutalmazás és a büntetés elmélete áll a legközelebb hozzá, ezért ezekben az esetekben az utóbbit alkalmazza, és egy érzelmileg befolyásolt Supporter gyermeket hosszú időre elveszíthet ezzel. A Supporter gyermeknek nagyon fontos a feltétel nélküli bizalom kiépítése a szülőkkel, mert a későbbiekben a rossz irányba tévelyedéstől ez tudja leginkább megmenteni. Erre az Expert szülőnek a nagy nevelési módszerek alkalmazása közepette oda kell figyelnie. Ne próbálja állandóan egy konkrét kategóriába beletuszkolni gyermekét, és számoljon vele, hogy sokszor érthetetlen döntéseket hoz majd, érzelmei által vezérelve! Különösen fontos mindez a későbbi párválasztásnál, ami szintén nagy vízválasztó lehet Expert szülő és Supporter gyermek között, hiszen az Expert szülő nehezen viseli a Supporter gyermeke által általában kiválasztott, aztán rajta uralkodó Ruler párt. És ennek nem fél hangot adni, amivel leginkább maga ellen hangolja saját gyermekét. És hiába égeti meg magát az emberi kapcsolatokkal többször is a Supporter gyermek, újra megpróbálja, és az Expert szülőnek újra igaza lesz, de ezt a gyermek nem veszi jó néven. Folyamatosan küzd a felnőtté válással, a felelősségvállalással, ami a Supporter típusnál amúgyis egy nagy életfeladat, és ebben az Expert szülők állandóan „én megmondtam” hozzáállása nem sokat segít. Bár együttműködésük a gyermek korai éveiben tökéletes, nagyon könnyen futhat vakvágányra. Ezt pedig egyedül az Expert szülő akadályozhatja meg a kritikus szerepkör fékezésével.

5.2.4.4. Az Expert szülő és az Expert gyermek

Nem nagyon kell túlmagyarázni: tökéletes harmónia. Egy életre szóló nagyon erős kapcsolat. Két Expert amúgyis jól kijön egymással, hiszen közös nyelvet beszélnek. Ezen túlmenően nem akarnak okoskodni, nem szólnak bele a másik szakterületébe. Vagyis az Expert szülőt teljes mértékben elfogadja és általában bálványozza az Expert gyermek. Már kora gyermekkorban a legjobb barátok, barátnők lesznek, és ez életük végéig kitart. Sokat kellene gondolkoznom azon, hol is lehet ezt a kapcsolatot elrontani, de valóban nem jut eszembe ilyen faktor. Maximum annyira érdemes figyelni az Expert szülőnek, hogy ha majd gyermekének saját családja és gyermeke lesz, akkor ne szóljon bele abba, ő hogyan építi azt fel, és hogyan menedzseli. Az Expert szülőnek tisztában kell lennie azzal, hogy Expert gyermeke folyamatosan figyeli és információkat gyűjt. Egy szülő sosem lehet tökéletes, és éppen ettől tökéletes. Az Expert gyermek minden hibát össze fog szedni, és amikor majd ő szülővé válik, ezeket megpróbálja kijavítani. Ezen pedig az Expert szülőnek nem kell megsértődni. Az Expert szülő már korán bevonja a döntésekbe az Expert gyermeket, valódi teret enged neki.

A tudás alapú nevelés és fejlődés mindkettejük számára elfogadott és kedvező. Leginkább akkor lehetnek konfliktusok, ha a gyermek középiskolás korba lép, és a youth életkorral járó viselkedési kilengések megjelennek az életében, de ezek a problémák sosem tartósak. Még egy vízválasztó pont van: a társkapcsolat. Mivel az Expert szülő komolyan és jól értékeli gyermekét, nem igazán tűri, hogy érzelmi hatások okán bárki is tönkre tegye a gyermek életét. Mivel azonban az Expert gyermek előszeretettel választ első körben Individual párt, pont az „ellentétek vonzzák egymást” elv jegyében, ezért ott komoly háborúkra lehet számítani a szülők és az új „jövevény” között, és persze ennek áldozata lesz maga a gyermek is. Az Expert szülő talán legfontosabb feladata megtanítani arra gyermekét, hogy társkapcsolatában és családi életében sem probléma, ha a tőle megszokott tudatossággal dönt. Előfordulhatnak fiatalkori ballépések, de ezek ne determinálják a gyermek életét hosszú távra. Ha ezt eléri az Expert szülő, akkor nagy gond nem lehet kettőjük kapcsolatában.